- Az Országos Meteorológiai Intézet 1870-ben alakult, mikortól vannak dokumentumok arról, hogy Magyarországon létezett meteorológiai megfigyelés, vagy előjelzés?

- Az Országos Meteorológiai és Földdelejességi Intézet (OMFI) valóban 1870-ben alakult meg, de már korábban, pontosan 1780-tól voltak rendszeres, archivált meteorológiai megfigyelések Magyarországon. Előbb Budán a várban, majd a vízi-városban. Száz év múlva, az akkori Nagy-Magyarország területén már több száz megfigyelő hely (meteorológiai állomás) működött. Ezek adatait gyűjtötte be, és - kezdetben csak klimatológiai szempontból - elemezte, az 1870-ben megalakult intézet. Előrejelzéssel csak 1888-ban kezdett el foglalkozni, az OMFI keretei között létrehozott Prognózis Osztály.

- A mai OMSZ épülete 1908 után épült, ha jól tudom.

- Az OMFI (majd OMI) jogutódjának, a mai Országos Meteorológiai Szolgálatnak (OMSZ) a székháza valóban 1908 és 1911 között épült. Mostanában tehát, pont 100 éve annak, hogy ez a szép, műemlék jellegű épület otthont ad a magyarországi meteorológiai tevékenység mindenkori irányításának, valamint a tudományos és az operatív szakmai munka számos ágának. Emellett több szakmai telephelye is van az országban az OMSZ-nak. Ezek közül, a vidéki megfigyelő állomások mellett a legjelentősebbek:
A Lékör-fizikai és Aerológiai Obszervatórium (Pestszentlőrinc);
A Balatoni Viharjelző Obszervatórium (Siófok).

- Múlt héten nem tudtunk találkozni, azt mondtad külföldön, leszel. Euróra nagy részén nagy hó van, - itthon csak pár napig volt, - csak nem síelni voltál?

- Nem, ez az öröm ebben a szezonban még hátravan. Most - egy utazási irodával - egy hetes Tunéziai körutazáson vettünk rész a feleségemmel. De ami késik, nem múlik, hátra van még, február közepén és március elején egy ausztriai, illetve egy dél-tiroli sítúra is.

- A baleseted óta is változatlan a siklás utáni vágy?

Szerencsére sem a síelés közben szerzett vállsérülésem, sem a síeléstől független lábtöréseim nem akadályoznak a sportolásban, továbbra is teniszezek, kerékpározok és természetesen síelek.

- Egy Bükki gyerek gondolom, kicsit korábban tanul meg síelni, mint egy városi. Nálad hogy volt ez?

A Bükk keleti lábánál, Diósgyőrben voltam kamasz és 1948-ban a DVTK Sí Szakosztályának kölyök csapatában kezdtem el ezt a csodálatos sportot. Azaz 62 évvel ezelőtt léptem rá először a - mai szemmel nézve igen csak kezdetleges - sílécekre. A gyenge felszerelés és a zömmel önképző sí tanulás, rá is nyomta a bélyegét korábbi stílusomra. A 70-es, 80-as években a Gázművek Sí Szakosztálya képzett oktatóinak (köztük a feleségemnek) sokat kellett küzdenie, hogy helyre tegyék mozgásomat a fehér hegyoldalon.
De nem csak élveztem ezt a szép téli sportot, hanem sokáig a szervezésében is aktívan részt vettem. A Fővárosi Gázműveknek volt ugyanis ebben az időben legnépesebb sí-tömegsport szervezete az országban, ahol 1978-tól mint vezetőségi tag, 1982-től, 1998-ig mint elnök vettem részt a Sí-szakosztály munkájában.

- Vissy Károly meteorológus milyen időt, évszakot szeret a legjobban, talán a telet?

- A kedvelt sportjaim is jelezik, nincs kitüntetett évszakom, mindegyiket szeretem. Teniszezni egész évben lehet, télen ott van mellette a síelés, tavasztól-őszig pedig a kerékpár. S amikor épp nem dolgozom a Magyar Televízióban, együtt sietünk a feleségemmel a Balaton-fennsík nyugati peremére, Zalaszántóra, a festői fekvésű Derék-hegyre. Ott, a szőlőskertek között bújik meg öreg parasztházunk. A gyönyörű táj, a csend és a nyugalom, a kedves falusi barátaink társasága jelenti az igazi pihenést.

- Hogy lesz egy diósgyőri diákból meteorológus?

- Nem szokványos körülmények között született meg bennem az érdeklődés a meteorológia iránt. Tízéves voltam a háború végén, s az utolsó hónapokat egy hadikórházzal, családostól Bajorországban töltöttünk. Katonaorvos Apám, parancsnoka volt az ide menekített Miskolci Helyőrségi Kórháznak. Tőlünk néhány kilométerre működött egy német katonai repülőtér, amit az amerikaiak minden olyan napon, amikor derült volt az ég, bizton bombázták. A légiriadók alatt Édesanyám - két testvéremmel és velem - az óvóhely egyik sarkában elhelyezett díványon húzódott meg, a sok sebesült katona között. Mindenki félt, s amikor a bombarobbanásoktól remegni kezdett a föld, kórusban imádkozott. Én is nagyon féltem! Ezért rohantam minden reggel az ablakhoz lesni, van-e felhő az égen, esik-e, és reménykedtem a borult, esős időben. Azt hiszem, ekkor kezdtem el figyelni légkörben lezajló folyamatokat. A folytatás pedig: 5 évvel később ,a diósgyőri gimnáziumban működő kiváló csillagász-meteorológus szakkör lelkes tagja, majd az utolsó évben diákvezetője lettem. Így szereztem tudomást a meteorológia, mint szakma létezéséről.
Időnként azonban számba kell vennem, az életem mily sok szerencsés mozzanata segítette még, hogy ne csak a szakma közelébe, hanem a közepébe is kerüljek. Ha nincs az 1953. júliusi Nagy Imre-beszéd, amely egy kis politikai enyhülést hozott a rendszerbe, és megváltoztatta az egyetemi felvételi bizottság hozzáállását is, akkor, az igen csak előnytelennek számító származásom miatt, valószínűleg nem vesznek fel az egyetemre.
A másik két szerencsés mozzanat, ami egyengette a meteorológiához vezető utamat, édesanyámhoz fűződik:
- ha csak két nappal később hoz a világra, tehát szeptember1-én születek, akkor csak egy évvel később kezdhettem volna el az iskolát;
- ha nem lett volna olyan keményen következetes, és nem pótoltatja be velem és testvéreimmel tanév közben, a három év kimaradásunkat az iskolából, ami a németországi tartózkodásunk miatt keletkezett, akkor is évet veszítek, tehát nem 1953-ban, hanem 1954-ben, vagy 55-ben érettségizem.
Egy évvel később pedig már nem lehettem volna meteorológus. 1953-at követően ugyanis, több mint egy évtizedig nem indították újra ezt a képzés az egyetemet. Túlzás nélkül állíthatom tehát, a szerencsésen alakuló történelem és édesanyám ösztönös segítségével sikerült elcsípnem ezt, az állomásról akkor éppen kifutó vonatot, a meteorológiát.

- Az ELTE-re jártál, mikor indult az első meteorológus szak?

- 1950-ben. Korábban más szakterületen végzettekből, zömmel fizikusokból, földrajzosokból, matematikusok a lettek meteorológusok.
Tehát 1950-ben indult az első direkt meteorológia szakos évfolyam, és 1954 és 57 között, négy évfolyam végzett.
A közel 10 éves képzési szünet után, a hatvanas évek közepétől másodszakként vehették fel a meteorológiát a matematikus, fizikus, vagy a matematika-fizika szakos tanárhallgatók. Így szerezett a tanári mellé meteorológusi diplomát több, a médiából jól ismert szakember közül pl.: Bóna Márta, Bártfai Erzsébet, Németh Lajos, Török Dénes, stb.
A hetvenes évek legvégén kezdődött újra, a direkt meteorológus képzés. Reisz Andris, Véber Pisti már így végeztek.

- Te mikor láttál először televíziós adást és hol?

- Be kell vallanom, nem emlékszem rá. Arra emlékszem, hogy a középiskolában, fizika órán (1950 tájékán) tanultunk a televíziózás elvi lehetőségéről és azt is tudtuk, hogy Amerikában ez a technikai vívmány ekkor már - ha nem is nagyon elterjedt - de működő újdonság volt. Úgy emlékszem, hogy a családunkban az első fekete-fehér televízió a 60-as évek közepén, az első színes készülék 1986-ban jelent meg.

- A Magyar Televízióban 1967-től rendszeresen jelentkezik meteorológiai információ a Híradóban, kezdetben csak szövegben, és hétvégeken pedig, Vértes György grafikus barátunk úgynevezett mozgó animációval élénkítette és tette látványossá, az információkat, halála után Dobrás János barátunk folytatta. Én még mindkettővel készítettem, ilyen felvételeket szombatonként a hetvenes évek elején. Ekkor ti még nem szerepeltetek a képernyőn, ugye jól emlékszem.

- Valóban ekkor még nem jelentünk meg a képernyőn, arra még 5 évet várni kellet, de ebben az időben lettünk az MTV Híradójának külső munkatársai. De ha már ez szóba került, érdemes időrendbe állítani a meteorológusok megjelenésének fő mozzanatait a Magyar Televízióban.

Őszintén be kell vallanom, mi meteorológusok nagyon nem szerettük a Vértes György által készített rajzos illusztrációt a prognózisok szemléltetésére, nagyon nem szívesen írtuk meg hozzá az MTV által megrendelt szövegeket. Szeretett szakmánk megszentségtelenítését láttuk a viharos szélben repülő kalapok, a szárítókötélen lebegő női fehérnemű, az olvadó hóember leeső sárgarépa orra láttán. Ezért ezt a korszakot szívesen elfelejtem. Ez a korszak mi közvetlen közreműködésünk, tehát 1967 előtt volt. Az általunk is elfogadott, Dobrás Jancsi által készített térképes illusztrációk 67. február1-én kerültek először képernyőre. Szombatonként azonban, néhány hónapig még, a Vértes rajzok alá kellet szöveget írnunk.

Azt hiszem, ha megvizsgálnánk, hogy a ma is aktív külső munkatársai közül, ki dolgozik legrégebben a Magyar Televízióban, valahol ott lennék az első 10-ben. 1967. február 6-án léptem be először a Híradó szerkesztőségébe. Akkor - mint említetted - még nem szerepeltünk személyesen a képernyőn, hanem csak szerkesztettük a meteorológiai jelentést. Írtuk a szöveget, rajzoltuk a skicceket a grafikusnak (Dobrás Jancsinak) a térképek, táblázatok elkészítéséhez. A szemléltetés fő eszköze ebben a kezdeti időszakban egy plasztik térkép volt, melyre plasztik szimbólumokat - nap, felhő, eső, stb. - ragasztott fel a grafikus, és ezeket egy inzert állványon sorba rakva, és adás közben lapozva mutatták be a nézőknek.

Majd 1972-ben elindult az első, a meteorológus személyes szereplésével készült időjárás-jelentés az ún. "10 perc meteorológia" című műsor. Péntekenként este hat óra tájékán ment ez az adás. Feladatunk az volt, hogy a - csak minden második héten - szabad szombatos hétvége tervezéséhez, elsősorban a pihenést, a kirándulásokat, szabadtéri programokat, a kiskertek munkákat segítő időjárás-előrejelzést adjunk. Az eszköz egy falra erősített fém alapú térkép volt, amelyre mágneses meteorológiai piktogramokat és számokat rakosgatva igyekeztünk érzékeltetni a várható időjárást. A "10 perc meteorológiában" még nem engedtek minket egyedül a kamerák elé, műsorvezető riporterrel beszélgetve adtuk elő mondókánkat. Az állandó riporter ebben az időben egy, a szakmában ismert név volt: Kovalik Károly.

1975-ben már minden szombat munkaszünet lett, így a műsor - 5 percben és "5 perc meteorológia" címen - minden pénteken jelentkezett. Az "5 perc meteorológia" már olyan adás volt, ahol Simon Zsóka rendező vezényletével ugyan, de riporter és műsorvezető nélkül, egyedül jelent meg a képernyőn a meteorológus. A szemléltetés céljára a mágneses térkép helyett 6 db. a meteorológus által skiccelt és egy grafikus (Szabó Attila) által megrajzolt térkép készült. Ezeket egy hatoldalú forgóállványra erősítve tudtunk bemutatni.

A Magyar Televízióban, 1981-ben indult népszerű "Ablak" című magazin műsor. Ez az adás szintén a péntek esti idősávot kapta, ezért az "5 perc meteorológia" megszűnt, az időjárás-jelentés az "Ablak" része lett. Hozzáteszem, jó volt bekerülni a rendkívül profi és igen jó szellemű szerkesztőségbe, de azért egy kicsit sajnáltuk a változást. Az "5 perc meteorológia" ugyanis igen kedvező lehetőség volt arra, hogy ne csak a hétvégi időjárásról beszéljünk, hogy mindig valamivel többet adjunk, egy kis ismeretterjesztést is becsempésszünk az adásba. Sajnos az Ablaknál szűkebb lett az idő, mindössze 1-2 perc jutott a meteorológiára, s ez épp csak az időjárás-előrejelzés elmondására volt elegendő.

- A hetvenes évek második felében, Szurok János operatőrrel és a ti aktív közreműködésetekkel, készítettük el azokat a filmre készült mozgó trükk felvételeket, amelyek minden híradó adás végén láthatók voltak.

- A felsorolt, a hétvégéhez kapcsolódó időjárás-jelentések csaknem két évtizeden keresztül ugyan rendszeresen, de hetenként legfeljebb egy alkalommal jelentették a meteorológus képernyőn való megjelenését. Természetesen ezzel párhuzamosan a Híradó végén folytatódtak a rendszeres, napi időjárás-jelentések. Ezek látványa és tartalma - követve a tudomány és a technika fejlődését - lépésről-lépésre változott. E változások legfőbb mérföldkövei, a teljesség igénye nélkül, a következők:

1974. A TV Híradóban a prognózisok szemléltetésére szolgáló állóképeket ekkor váltják fel, az általad említett, az időjárási folyamatok legfőbb variációit ábrázoló, mozgó rajzfilmek. Előnyük a látványosság és az, hogy a várható időjárást már folyamatában ábrázolják. Hiányossága: nem mindig sikerült a prognózishoz - az előre elkészített filmek véges száma miatt - megfelelő trükkfilmet találni. Ilyenkor kép és a szöveg szinkronja érdekében meg kellett alkudnunk, a szöveget kellett a filmhez igazítani. Azaz, olykor "a farka mozgatta a kutyát";

1978. Megjelenik a Híradó TV-adásaiban az egyelőre még fekete-fehér, műholdról készült, álló felhőkép;

1982. Az álló felhőképeket kiszorítja a műholdfotók sorozatából összeállított, a felhőrendszereket már mozgásában mutató, de még mindig fekete-fehér mozgó felhőkép (a hurokfilm). A meteorológus ugyan még nem jelenik meg a képernyőn, de a hangja már elhangzik a Híradóban, ettől kezdve már ő mondja az időjárás-jelentés alá a szöveget;

1985. A fekete-fehér mozgó műholdképeket színes hurokfilm, a prognózisokat illusztráló, előre elkészített rajzfilmeket - a meteorológus által közvetlenül az adás előtt - az OMSZ-ban asztali számítógéppel szerkesztett (Comodore-128), az időjárás folyamatát mozgásában mutató animációk váltják fel. Ez a számítógépes video-grafika esztétikailag elmaradt ugyan a rajzfilm nyújtotta látványtól, de a szakmai korrektség tekintetében - a korlátlan számú, az előrejelzés taralmához mindig hozzáilleszthető mozgás-variációk - jelentős előrelépést jelentenek;

1988-ban az MTV, a Híradó számára, egy korszerű számítógépes videografikai rendszert (TEXTA) szerez be és az időjárás-jelentések szemléltető anyagának elkészítése erre települ át. Emellett az MTV, az OMSZ szakmai támogatásával, egy műholdas felhőképek vételére alkalmas berendezést is telepít. Ettől kezdve az időjárás-jelentések teljes szemléltető anyaga, az MTV székházában kialakított, "meteor-laborban" készül. Az időjárás-jelentések a Híradóban továbbra is a meteorológus hangjával, de személyes megjelenés nélkül történnek;

1989. Az MTV két csatornája önállóvá válik. Az M1 Híradójában egyelőre marad az időjárás-jelentés a régi rendszerben.
Az önálló M2-es csatornán azonban Peták István intendáns (később TV elnök) bevezeti - a meteorológus szerkesztésében és szereplésével naponta háromszor megjelenő - időjárás-jelentéseket. Ezek teljes szemléltető anyaga, az épp szereplő meteorológus szerkesztésében, az említett meteor-laborban készült és előbb a 3-as, majd a 7-es stúdió egyik sarkába telepített "green-box"-ból kerültek adásba;

1993. Az M1 Híradója is átveszi az M2-es csatornán kialakított meteor-technológiát, azaz a Híradóban a meteorológus nem csak a hangjával, hanem a képernyőn is megjelenik. Ezt követően 5 esztendőn keresztül nincs lényegi változás az MTV időjárás-jelentéseinek előállításában;

1996-97. A meteor-labor készíti a hetente három alkalommal megjelenő "Környezetünk Hírei" című, ugyancsak a meteorológusok által szerkesztett és előadott műsort is;

1997. Az OMSz vezetése úgy dönt, hogy a magyar médiapiacon kivívott vezető szerepének megőrzése érdekében kiépíti saját televíziós stúdióját, ahonnan több televíziós csatorna meteorológiai kiszolgálása megoldható. A megoldás legnagyobb előnye volt, hogy az ország legfejlettebb, legrészletesebb meteorológiai adat- és információbázisa, vagyis az OMSZ belső számítógépes hálózata, és a stúdió számítástechnikai rendszere közvetlenül - házon belül - (one-line) összekapcsolható lett. Ez a megoldás lehetővé tette, hogy adásba kerülő, az időjárás-jelentéseket szemléltető grafika folyamatosan és automatikusan frissíthető legyen.
A stúdió tervezéséhez és a, a kivitelezéshez szükséges szakmai segítségért hozzátok, az MTV szakemberihez fordultunk. Jelentős érdemeitek vannak abban a tényben, hogy a stúdió elkészült.

1998. január 1. A Magyar Televízió időjárás-jelentéseinek készítése és sugárzása átkerül az OMSZ TV Stúdiójába. Egyben arculata és tartalma is megváltozott. Első ízben jelenítettük meg mozgásában - az előrejelzési modellek alapján készített -légnyomás- és hőmérsékletváltozási térképeket;

2010. január 4. A Magyar Televízió időjárás-jelentéseinek készítése és sugárzása vissza került az MTV épületébe, annak új, óbudai székházába. Az adások továbbra is az OMSZ meteorológusai szerkesztésében és szereplésével történik. A szemléltető anyagokat azonban - a meteorológusok közreműködésével, az OMSZ adataiból és információiból - a Híradó új, modern video-grafikai hardver-szoftver rendszerének segítségével, az MTV szakemberei készítik el.

Az OMSZ TV Stúdiója beváltotta a hozzá fűzött reményeket, sajnos 12 év sikeres működés után jövője kérdésessé vált. A televíziós technika rohamos fejlődése ugyanis megkívánná teljes műszaki felújítását, de az utóbbi évek pénzügyi nehézségei ezt nem teszik lehetővé az OMSZ számára. Az MTV év eleji távozása után most egyetlen televízió, a HÍR TV időjárás-jelentései készülnek nálunk.

- Hogy tanultátok meg a képernyőn való szereplést, ki tanította meg nektek?

- Ami az első szereplőgárdát és a beszédtechnikát illeti, a 70-es évek elején Fischer tanár úr rendszeres tanítványai voltunk a Magyar Rádióban. A televíziós szereplés fortélyaira oktatásának szervezett formái nem voltak. Jó iskola volt azonban maga a gyakorlat.. A "10 perc Meteorológia" műsorvezetője, azaz - a vérbeli profi televíziós - Kovalik Karcsi a kezdetekben nagyon sokat segített. Az "5 perc Meteorológia" adásait rendező Simon Zsóka pedig - olykor kissé őrmesteres hangnemben ugyan - de sokat faragott amatőr stílusunkon.

- Amikor a stúdióban, élőben dolgozol, súgógépet használsz? Hogy találod el a kezeddel a az általad nem látott helyen a felhőket, a földrajzi helyeket? Mondjuk el az olvasóknak, hogy bule-, vagy green-box-al "trükkölt" képet lát a néző.

- Súgógépet az MTV időjárás-jelentéseiben sem kollégáim, sem én sohasem használtunk. Az időjárási helyzetnek, szövegestől, térképestől a meteorológus fejében kell lenni. Nehezíti a dolgunkat, hogy azt a képet, amit a néző a képernyőjén a hátunk mögött lát, és amire mutogatnunk kell, mi nem látjuk. Az a számítógépből közvetlenül kerül az adásba,. Mögöttünk egy nagy kék, vagy zöld fal van (a blue-, vagy green-box). Oda kell elképzelnünk a térképet, vagy táblázatot, azaz a valóságban a semmit mutogatjuk. A képet mi legfeljebb a kamera alatt, vagy a stúdió két oldalán elhelyezett monitoron követhetjük. A kezdő, gyakorlatlan előadót épp arról lehet felismerni, hogy szemmel követi a látványt a monitorokon, s ezért (szaknyelven:) "kinéz" a képből.

- Ma már vannak és voltak is olyan magyar csatornák ahol nem meteorológus a "szereplő" hanem egy "showman". Mi a véleményed erről a megoldásról?

- A médiumoknak kell eldönteniük, hogy mit akarnak. Ha úgy döntenek, hogy shownak, és nem tudományosan magalapozott szolgáltatásnak tekintik az időjárás-jelentést, lelkük rajta. Véleményem szerint csak az tudja pontosan és közérthetően, tehát hitelesen elmondani az időjárás-jelentést, aki érti is azt, amiről beszél. A hosszú combú szőke, vagy a macho, aki a légköri jelenségek fizikai hátteréről mit sem sejt, el tudja ugyan mondania a betanult szöveget, de épp a lényegét veszíti el ez a szolgáltatás: a hitelességet, a szakszerű tájékoztatást, amely egyben akár ismeretterjesztés is lehet. Nagyon nagy színésznek kell lennie annak, aki nem ismeri mondanivalója szakmai hátterét, mozgató rúgóit és mégis hitelesnek tűnik. A kilencvenes években a nagy, ismertebb televíziók kivételével a világon sokfelé divat lett ez, a szakma szempontjából komolytalan tendencia. Az elmúlt években azonban, világszerte egyre több televízió, tér vissza a meteorológusokhoz. A Magyar Televízió mind a mai napig csak szakképzett meteorológusokkal dolgozott.

Magyarországon, a kereskedelmi televíziók beindulásával került előtérbe egyes televízióknál az időjárás-előrejelzés tudományos szolgáltatás jellege helyett a meteorológiai show jelleg, és jelentek meg a képernyőn laikus előadók. Nem vonom kétségbe az előadó személyében a megnyerő vonások fontosságát, de első helyre sorolom a hitelességet, ezt követi a szép, tiszta beszéd és a megnyerő külső.

Teljes egészében egyetértek az USA-szerte ismert és kedvelt Robert T. Ryan-nek, a washingtoni WRC-TV főmeteorológusának, a 29. Nemzetközi Média-meteorológiai Konferencián (2001. június, Orlandó, Florida) a televíziós időjárás-jelentésekről kifejtett alapelveivel. Eszerint egy televíziós időjárás-jelentővel szemben támasztott legfontosabb követelmények:

a szakmai felkészültség és korrektség;
a világos, közérthető, egyszerű fogalmazás;
a jó megjelenés és a közvetlenség;
tartózkodás a csupán külsődleges fogásoktól.

Idézek az előadásából:

"Rendkívül fontos követelmény az előadó személyiségének megfelelő stílus, mert minden, ami ezzel ellenkezik, az a siker legfontosabb tényezője - a hitelesség - ellen dolgozik. A hitelesség hiánya pedig hosszú távon a legvonzóbb külsőt, a legékesebb beszédet is bukásra ítéli. Veszélyt jelent szerinte az időjárás-jelentések hitelességére, az elsősorban a kereskedelmi televíziók hírigazgatói, szerkesztői részéről tapasztalható azon törekvés, hogy a tudományos szolgáltatás alapelvét semmibe véve, az adásokból show műsort készítsenek. Megmaradva a megfogalmazott alapelv mellett leszögezhetjük: az előadásnak lehetnek show elemei, de ezekben csak addig szabad elmenni, amíg az csak a figyelemfelhívást szolgálja, és nem megy a közérthetőség rovására. Tudom arról, hogy mit jelent a közérthetőség az időjárás-jelentésekben, sok vita volt az elmúlt 15 év során. Az egyik véglet: a teljesen statikus, többnyire stilizált szimbólum; a másik: a modellekkel készült előrejelzési térképek, vagy a természeti folyamatokat csaknem élethűen mozgásában ábrázoló animáció. A leggyakoribb jó időjárás-jelentés e kettő megfelelő arányú együttes alkalmazása.

A látványnak - amellett, hogy figyelemfelkeltő, korszerű és ízléses - a tartalmat kell szolgálnia. Esetenként lehet ez akár meghökkentő is. A természet, a tudományos világ csodái ugyanis önmagukban is alkalmasak lehetnek az érdeklődő közönség meghökkentésére. Ha ez sikerül, az már fél győzelem a figyelem felkeltésében. Ismerni és érteni kell a természetet - nekünk meteorológusoknak a légkört - és annak érdekes, fordulatos és olykor izgalmasan, de korrekten bemutatott mindennapi csodái elegendőek a kitűzött cél eléréséhez, vagyis az érdeklődés felkeltéséhez és megtartásához. Annak az előadónak, akinek megvan a képessége e csodák felfedéséhez, biztos a sikere ezen a pályán", - fejtette ki előadásában Robert. T. Ryan.

- Milyenek voltak és ma milyenek a nézői visszajelzések? Voltak e, vannak-e erről információitok?

- A hatvanas években, a népszerű vicclap, a Ludas Matyi csaknem minden számban volt még egy-két meteorológus-vicc. Ma viszont, ha megjelenik a szakmánkról valami a sajtóban, az a többségében pozitív, elismerő hangvételű írás, vélemény. Ez a változás lényege, ennél jelentősebb pozitív visszajelzés nem kaphattunk volna.
Magam részéről a kezdetektől egyik legfontosabb szakmai feladatomnak tartottam, hogy a meteorológiai tudományának eredményeit - legkézzelfoghatóbban az időjárás-előrejelzéseket - az emberek hasznára készítsük, s azt a legközérthetőbb módon közvetítsük a számukra, s ezzel érjük el a szakma elismerését. Az eszközt, a lehetőséget ennek a törekvésnek a teljesítéséhez pedig, elsősorban a média nyújtja. Persze a pozitív közvélemény kialakításához kellett, hogy meteorológia elképesztő módon fejlődjön a pályafutásom, - azaz az elmúlt 50 éve alatt. Ez megtörtént. Egyre pontosabb az előrejelzés, és ezzel egyre nagyobb a szakma hitele. A televízió pedig lehetőséget adott ahhoz, hogy néző szinte beavatottként követhesse a meteorológia fejlődését..
Tehát személy szerint ez, a meteorológia mind szélesebb körű elfogadtatására való törekvés vezetett el a média-meteorológiához, amely több, a szakma tekintetében mérvadó országban (USA, Anglia, Franciaország, stb.), a meteorológia keretein belül, ma már önálló szakterület. Döntésemet máig sem bántam meg. Öröm érezni, hogy nekünk meteorológusoknak, ma nincs miért szégyenkezzünk.

- Mennyire változott meg a munkátok a Nap Tv , a Duna Tv, majd a kereskedelmi tv adások megjelenésével? Ha jól tudom ma már többen több tv társasággal álltok szerződésben. Sőt a kollégák más - más társasággal szerződtek .... Van-e, köztetek "konkurencia harc"? Ha igen, milyen?

- Amíg a média-meteorológia területén egyetlen szereplőként csak az OMSZ volt jelen, a szakszerűség hivatalból adva volt. Biztos vagyok abban, hogy nem ez volt a legmegfelelőbb megoldás és elfogadom, hogy a meteorológiai szolgáltatások piacán - megfelelően szabályozott, szakmailag ellenőrzött keretek között - helye van a magánvállalkozásoknak. A versenyhelyzet, azaz a "konkurencia harc" jótékonyan hathatna vissza a "közszolgálati meteorológiára" is. De Magyarországon ma a meteorológiai tevékenység rendezetlen. A minden előfeltétel nélkül megjelent magán-meteorológiai tevékenységet ma, sem szakmai, sem más szempontból, senki sem felügyeli. Pedig, véleményem szerint a szakszerűség, a szakmai hitelesség szempontjából legalább három területen a felügyelet, az ellenőrzés és szükség esetén a beavatkozás lehetősége elengedhetetlen lenne.

Ez a három terület:
a munka alapját képező szakmai tudományos háttér;
a munkában (ezen belül közvetlenül a tájékoztatásban) résztvevő személyek felkészültsége, szakmai képzettsége;
a meteorológiai adatfelhasználás jogi és pénzügyi rendezettsége.

Tiszta, értékelhető konkurencia harcról csak akkor lehetne szó, ha ez a rendezetlenség megszűnne, azaz a rendet egy meteorológiai törvény szavatolná.

- Létezik-e, "meteorológia törvény" külföldön, ami szabályozza, hogy ki milyen adatokat szerezhet meg és honnan, mit használhat felés hogyan? Én is készíthetnék, meteorológia előrejelzést valamelyik csatornán?

- Az előző kérdésedre adott válaszom is jelzi, hogy hazánkban meteorológiai törvény a mai napig nincs, annak ellenére, hogy elfogadását az OMSZ több mint 15-éve szorgalmazza. Tervezete első - azóta többször átdolgozott - változatban már 1994-ben elkészült. Ennek hiányában elég egy elhatározás, egy bírósági cégbejegyzés és Te is készíthetsz és értékesíthetsz meteorológiai szolgáltatásokat anélkül, hogy a tevékenységedet szakmailag bárki ellenőrizné, a meteorológiai adatok és információk hasznosításáért, ill. viszont hasznosításáért, bárkinek egy fillért fizetnél. Egy formailag elfogadható időjárási tájékoztatóhoz szükséges meteorológiai információhoz, a médiát forrásként felhasználva és egy szélessávú internet-hozzáférés segítségével - a törvényi szabályozás hiányában - csaknem ingyen hozzáférhetsz. Ebből a szolgáltatást megfogalmazhatod és el is adhatod. Az így készített meteorológiai szolgáltatást csupán az előállítás közvetlen költsége terheli, és a kis ráfordítással kitermelt bőséges haszonból, egy fillért se kell visszaforgatnod, az általad is felhasznált meteorológiai infrastruktúra fenntartásába és fejlesztésébe. Ez egyedül a nemzeti meteorológiai szolgálatot, tehát az OMSZ-ot terheli, akinek ugyanakkor költségvetése közel felét, szintén a piacról kell előteremtenie.

Ezért szabályozza a meteorológiai tevékenységet a legtöbb, s különösképp a fejlettebbnek tekinthető országban (több mint 50-ben) meteorológiai törvény, vagy (közel 30-ban) törvény szintű rendelet. Vannak országok, ahol a meteorológiai-szolgáltatás a nemzeti meteorológiai szolgálat kizárólagos joga és kötelezettsége, van ahol a magánvállalkozások is működnek. De olyan országról - rajtunk kívül - nem tudok, ahol a meteorológiai piac szereplőinek ne kellene a meteorológiai információk használatáért és főleg hasznosításáért senkinek se fizetni. Van ahol a felhasználók közvetlenül az állami költségvetésbe díjat fizetnek, a nemzeti tulajdonnak tekintett meteorológiai adatok használatáért, ill. viszont hasznosításáért (pl. Németország, ahol azonban a Deutsche Wetterdienst-nek nem kell kereskednie, teljes költségvetését az állam biztosítja). Van az országok másik csoportja, ahol a meteorológiai magánszolgáltatók, a nemzeti meteorológiai szolgálattól megvásárolják meg a tevékenységükhöz szükséges hiteles információkat. Mindkét megoldás hozzájárul az ország meteorológiai infrastruktúrájának fenntartásához.

- 1991. óta rendszeresen részt vesztek különböző nemzetközi "televíziós-időjárás" konferenciákon, fesztiválokon. Milyen eredményeket értetek el?

- Kollégáimmal több hazai, a média-tevékenységhez köthető díjat, köztük televíziós nívódíjakat is nyertünk a 80-as, 90-es években, de nemzetközi sikereket is sikerült elérnünk. A franciák szervezésében 1991-től minden évben sor kerül a Televíziós Időjárás-jelentések Nemzetközi Fesztiváljára. Ez a látványos rendezvény egyben egy több napos szakmai konferencia, előadásokkal, kerek-asztal megbeszélésekkel. Helyszíne általában Párizs
.
1992-től, 10 éven át vettem részt a Fesztiválokon. A Magyar Televízió időjárás-jelentésével már 1996-ban is jelöltek az első három helyezett közé, de akkor nem nyertünk. A IX. fesztivált 1999. áprilisában, Kanadában, Québecben rendezték meg, ahol már 62 ország 117 tévécsatornája versengett. Innen, a Magyar Televízió és az OMSZ Televíziós Stúdiójának színeiben indulva, sikerült elnyernem a szakmai fődíjat.

A legnagyobb megtiszteltetést és egyben szakmai örömet számomra azonban a tavalyi esztendő hozta. Az Európai Meteorológiai Társaság (European Meteorological Society, EMS) nemzetközi zsűrije, "a média-meteorológia megalapozásában, fejlesztésében, a szakszerű és közérthető időjárási tájékoztatásban, valamint a meteorológia népszerűsítésében és a tudományos ismeretterjesztésben kifejtett több évtizedes tevékenységemért", 2009. szeptember 30-án, a franciaországi Toulouse-ban, "Az Év Média-meteorológusa" életműdíjjal tüntetett ki.

- Mondj valamit erről a díjról. Te vagy az első magyar meteorológus aki ezt megkapta?

- A díjat az EMS 2007-ben alapította. Az első díjazott Jose Antonio Maldonado a spanyol közszolgálati televízió, a második, 2008-ban Bill Giles, a BBC főmeteorológusa volt. Én lettem a harmadik díjazott, s valóban az első magyar

- Az európai díj odaítélésének indoklásában - a televíziós és rádiós időjárás-jelentésekben kifejtett szervező, szerkesztő és előadói teljesítményeden kívül - szerepel a meteorológia népszerűsítésében és a tudományos ismeretterjesztésben végzett több évtizedes munkád is. Beszélj erről a tevékenységedről is.

- Már egyetemista koromban gyakran jártam főként iskolákba, művelődési házakba, tudományos ismeretterjesztő előadásokat tartani. Ezt, a számomra nagyon fontos és kedves feladatot máig is szívesen vállalom. Általános- és középiskolákból, egyetemekről, kultúrházakból, nyugdíjas klubokból, azaz sok helyről kapom a meghívásokat. Az igény az előadásokra az utolsó két évtizedben jelentősen nőtt. Gondolom ebben szerepet játszik a meteorológia fejlődése és az is, hogy - a számítástechnika fejlődésnek eredményeként - az ilyen előadások szemléltetését ma látványosan, a laikusok számára is érthetően lehet megoldani.

Tudományos ismeretterjesztő munkám szakmai elismerésének érzem, hogy 2002-ben a Magyar Tudományos Akadémia felkért egy, a "Mindentudás Egyeteme" II. Szemeszterében, az időjárás előrejelzéséről megtartandó előadásra. Az előadás, "Az időjárás előrejelzése: jóslás, vagy tudomány?" címen, 2003. május 5-én - nagy érdeklődés mellett - hangzott el.

A meteorológia és a környezeti tudományok népszerűsítését szolgálta az elmúlt öt évtized során, a napilapokban, folyóiratokban, magazinokban megjelent több száz általam, vagy velem készített ismeretterjesztő írás (riport, cikk, tanulmány, stb.), és ugyanezt a célt szolgálta az alábbi három, társszerzőként - de önálló fejezetekkel - megírt könyv is:
"Tudományos tudósítóink jelentik" (Minerva Kiadó, 1974.);
"Magyarok az Antarktiszon" (Kossuth Kiadó, 1975.),
"Mindentudás Egyeteme", 2. kötet (Kossuth Kiadó, 2004).

A tudományos ismereterjesztést céloztam meg, és az érdeklődőknek igyekeztem közérthető meteorológiai ismereteket átadni, a "Vissy Károly meteorológiai iskolája"című multimédiás kiadványunkkal (atlasz és CD) is, amely a Glia Kft. gondozásában, és az Országos Meteorológiai Szolgálat támogatásával, 1975. Karácsonya előtt jelent meg a könyvesboltokban. Azok számára készült, ez az információs csomag, akik közelebbről szeretnének megismerkedni az időjárást alakító légköri folyamatokkal, összefüggésekkel. Szeretnék tudni, hogyan alakulnak ki a felhők, miért esik belőle néhanapján ökölnyi nagyságú jég, miért esik az eső, és olykor miért csak szitál, és miért kíséri mindezt időnként dörgés és villámlás?! Ezt, a 11 fejezeten keresztül, a tudomány világában történő kalandozást kislexikon, látványos animációk, műhold- és radarképek, ábrák, grafikonok, érdekes felvételek és filmek segítik. A vállalkozó kedvűek a fejezetek végén kérdéssorok kitöltésével győződhetnek meg az elsajátított tudásról.

- Sok-sok éve van képernyőn a meteorológia, szeretném, ha megemlékeznénk azokról a meteorológus kollégákról, akikkel a 60-as, 70-es években kezdted ezt a munkát és akik közül sajnos már többen nem lehetnek közöttünk, de a nézők még emlékezhetnek rájuk. Mondjál róluk is pár mondatot.

Nagy öregjeink, Ilonka (Dunay Sándorné), Dönci bácsi (Rajkay Ödön) és Béla bácsi (Dr. Tardos Béla), és Jenci (Máhr Jenő), akikkel annak idején együtt írtuk a Vértes-rajzokhoz a szakmai szöveget és akikkel 1967-ben együtt kezdtem szerkeszteni az MTV Híradó térképes időjárás-jelentéseit, már két évtizede nincsenek közöttünk. Rég nem halljuk már - sem a televízióból, sem a rádióból - Cilukánk, (Kerényi Nárcisz) ízes, palócos beszédét sem. A "10 perc meteorológia", azaz az első meteorológus-szereplős adás kezdő csapatából rajtam kívül már csak Palival (Dr. Tóth Pál) találkozhatunk a nyugdíjas találkozókon. Ő ma is szorgalmasan műveli pestlőrinci kertjét és készíti finom meggyborát.
A 60-as években végzettek közül egyetlen kolléganőnk tévedt tartósabb időre a kamerák elé: Mártika (H. Bóna Márta). Az Ő szép, választékos magyar beszédét a HÍR TV időjárás-jelentéseiben ma is élvezhetjük.
A harmadik generáció, a 70-es években érkezők is megfogyatkoztak. Nem látjuk már a képernyőn Bözsikénk (Bártfai Erzsébet) kedves, okos arcát, és Dini (Török Dénes) is elköltözött közülünk.

- Milyen az utánpótlás, sok fiatal tűnik fel a televíziók képernyőjén.

- Előre kell bocsátanom, hogy e kérdésedre adott válaszomban csak a meteorológus végzettségű fiatalokról szeretnék beszélni. Ahhoz, hogy a fiatal meteorológusok közül kiből lesz televíziós szereplő, mindenkor csak részben volt és csak részben van közünk ma is. Amikor az OMSZ-ban még döntési helyzetben lévő vezető voltam, minden előrejelzéssel foglalkozó fiatal meteorológust - ha csak maga nem tért ki a lehetőség elől - beneveztünk erre a feladatra. Megfelelő előkészítéssel próbafelvétel készült velük, sőt sokan próbaidőre a napi adásokba is bekerültek. Mi ezek alapján ajánlottunk őket, a televíziók számára. Alkalmasságukat minden esetben a televíziók illetékes médiaszakértői döntötték el. A gyakorlat ma is hasonló. Ily módon került az utóbbi években, a véleményem szerint ma legtehetségesebb két fiatal média- meteorológus, Reisz Andris az MTV, Véber Pisti az RTL Klub képernyőjére.

- Térjünk vissza hozzád. Ugye jól emlékszem, a 70-es évek elején jártál az Antarktiszon? Hogy jött létre ez az út? Számodra milyen eredményeket hozott?

- Az 1955-ös Nemzetközi Geofizikai Év eredményeként, 1956 óta egyezmények alapján történik az Antarktisz kutatása. Ebben főleg a nagy országok vettek rész. Amerikai, Szovjetunió, Anglia, Ausztrália és Argentína, önálló kutató-állomásokkal, néhány közepes ország egy-egy időszakos állomással. A kisebb országok részvétele úgy vált lehetségessé, hogy egy-egy kutatót delegáltak valamelyik nagy ország által indított expedícióba.
1971-ben meghívást kaptam a 17. Szovjet Antarktisz Expedícióban való részvételre. Sarkkutató elődeimtől (Dr. Titkos Ervin, Hirling György és Barát József) eltérően az én meghívásom nem a szárazföldre vonatkozott, hanem egy, az expedícióban résztvevő, tudományos kutatóhajón végzett munkára szólt.. Fél évet töltöttem el a Vize Professzor nevű tudományos kutatóhajón, ezen belül egy hónapot az Antarktisz Mirnij és Vosztok nevű kutató állomásain, az alábbi feladatokkal:
az első hat héten részt vettem a hajó időjárás-előrejelző részlegének munkájában, a hatodik héttől - a kapitány felkérésére - annak vezetője lettem;

a Szentpétervári (akkor Leningrádi) Sarkkutató Tudományos Intézet könyvtára számára megírtam a hajó 13. Kutatóútjának (5 hónap - 54000 km) időjárási krónikáját;

hazai megbízás alapján aerosol méréseket végeztem a Atlanti-óceánon és az Indiai-óceán antarktiszi térségében. Ez a munka, a déli féltekének az emberi tevékenység által még alig érintett részeiben végezve, az úgynevezett "légköri aeroszol háttér" megalkotását célozta, azaz levegőminőségi kutatásokat szolgált. (A mérések eredményeit összefoglaló tudományos dolgozat, amelynek megírásában társszerzőként vettem részt, széleskörű nemzetközi elismerést aratott és 1973-ban MTA díjat nyert.)

Összesen 5 hónapig tartott az út, a hatodik héttől kezdve bízták rám az előrejelző részleg vezetését. Igen élvezetes munka volt. Így jutottam el az Antarktiszra és töltöttem el 1 hónapot az örök jég világában.

Az utazás azonban nemcsak munkát, hanem rengeteg élményt is jelentett. A hajón dolgozva sok, olvasmányaimból részben ismert, de számomra korábban elérhetetlen helyet látogathattam meg. A hetvenes években nagy szó volt, hogy valaki eljutott a Kanári-szigetekre, a Szent Ilona-szigetre, Ausztráliába, különösképp az Antarktiszra. Sikerült repülőgéppel az Antarktisz belsejébe, a Föld hideg pólusára, azaz a geo-mágneses pólusra telepített Vosztok-állomásra is eljutnom. Itt éltem át éltem eddig leghidegebb napját, a -42 fokot. Ezen az állomáson mérték eddig a Földön a legalacsonyabb azaz az abszolút minimumhőmérsékletet, a -88,4 fokot.

- Szerinted 50 év múlva is meg tudnád csinálni, az expediciót? A felmelegedésre gondolok.

- Ez az a kérdés, amelyre tudományos igénnyel ma egyértelmű választ adni nem lehet. Húsz évvel ezelőtt a globális felmelegedés kérdésében a szkeptikusok táborát erősítettem. Az elmúlt két évtized tapasztalatai, és az éghajlat-kutatási eredmények azonban módosították a véleményemet. Vagyis a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése szerintem is tény. Nagy valószínűséggel ebben az emberi tevékenység, az ember által a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok mennyiségének növekedése szerepet játszik. Az azonban még messze nem bizonyított, hogy ez milyen mértékben járul hozzá a légkör felmelegedéséhez és mennyi a változásban az éghajlat emberi tevékenységtől független, természetes ingadozása. Gond az is, hogy a melegedés következményei sem kiszámíthatók.

Azt sem lehet egyértelműen kimondani, hogy az utóbbi időben tapasztalt gyakran szélsőséges időjárási jelenségek egyértelmű következményei a globális éghajlatváltozásnak, de az összefüggés gyanítható. Az éghajlatváltozással a jövőben, két irányban is foglalkozni kell. Egyrészt azt kell megnézni, mit tehet az emberiség azért, hogy ne fokozza az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedését a légkörben, másrészt, mivel ez a tevékenység 100 százalékos eredménnyel nem járhat - azaz teljesen nem lehet megállítani a melegedést - fel kell készülni az alkalmazkodásra.

A szélsőséges időjárási jelenségekre - amelyek nagy valószínűség szerint egyre gyakoribbak - úgy lehet felkészülni, és úgy lehet azokhoz alkalmazkodni, ha azokról előre tudomása van az embereknek. Tehát az időjárás-előrejelzések szerepe és jelentősége a jövőben - és nemcsak azért mert haza beszélek - rendkívüli módon megnő, stratégiai jelentősége lesz egy-egy ország életében

- Van e kedvenc tv csatornád itthon?

Nincs. A hír és magazinműsorokat az MTV csatornáin szoktam nézni, és gyakran kapcsolok az ismeretterjesztő- és sport-csatornákra. Ha filmre vágyunk a feleségemmel, az angol, a kanadai és az ausztrál filmeket és a cseh vígjátékokat keressük.

- Egy - két éve - úgy emlékszem a sajtóban többször megjelent, hogy pénzhiány miatt szóba került a Siófoki meteorológiai bezárása, végül megtörtént?

- A Siófoki meteorológiai állomás sohasem szűnt meg, és tervezve sem volt a megszüntetése. Volt évekkel ezelőtt szó arról, hogy a viharjelzés szakmai munkája átkerül Budapestre, az OMSZ országos viharjelző részlegéhez, de az állomás akkor is maradt volna Siófokon.

- Ha most rövid vagy hosszú távú előrejelzést kérnék tőled, mennyire lehetnék biztos, hogy "be is jön"?

- Ketté kell választani itt is a hosszú, és rövid-távú előrejelzésekre vonatkozó kérdésedet. A rövid- és középtávú előrejelzések, amelyek maximum két hetes időtartamot szólnak, ma már a légkör fizikai folyamatainak matematikai modellezésével készülnek. A légkörben lejátszódó jelenségek tulajdonképpen fizikai folyamatok, tehát matematikai egyenletekkel felvázolhatók, számolhatók. A légkör előrejelzés célú modellezése, az elmúlt évtizedekben óriási módon fejlődött. Ma egy hét, illetve tíz nap távlatában tudunk olyan biztonsággal előrejelzést készíteni, mint a pályám kezdetén egy napra. Ezekre az előrejelzésekre hasznosan lehet építeni.
A hosszabb távú időjárás előrejelzése döntően a matematikai-statisztika módszereivel történik. A várható eredményt tekintve a távelőrejelzések sokkal bizonytalanabbak a rövid-távú előrejelzéseknél, és nem is az időjárás szám-és tényszerű előrejelzésére, hanem az átlagostól való eltérések, azaz az anomáliák irányának és hozzávetőleges mértékének jelzésére irányulnak. Ezért aztán a távolabbi dolgaim tervezésénél a hosszú-távú előrejelzést legfeljebb csak a kíváncsiság miatt, mintsem a döntéshozatal érdekében nézem meg.

- Ami biztos, az biztos: mondd meg, hogy a nyáron mikorra tervezed a vitorlázást, ha még hódolsz ennek a szenvedélyednek is. Én is akkora fogom tervezni..., szeretnék biztosra menni!

- Sajnos a rendszeres vitorlázást már évekkel ezelőtt abbahagytam, már csak néha, alkalomszerűen ülök hajóba. De, még ha aktívan űzném manapság is ezt a gyönyörű sportot, sem vállalkoznék válaszolni a kérdésedre. Passzivitásomat pedig nem a lustaság, hanem az előző kérdésedre adott válaszom magyarázza.

- Izgalmas és nagyon sikeres életpályád van. A nézők is nagyon szeretnek. Azt hiszem érdemes volt Bajországban " beleszeretned a felhőkbe".

- Köszönettel tartozom kollégáim döntő többségének, vezetőtársaimnak és beosztottaimnak egyaránt, akik társak voltak 50 éven át a munkámban, hisz a meteorológia egy hatalmas csapatmunka, az ember egyedül semmire sem menne.. Köszönöm mindenkori vezetőimnek, elsősorban Dr. Bodaolai Istvánnak, Dr. Czelnai Rudolfnak, Barát Józsefnek és Mersich Ivánnak, hogy megértették törekvéseimet, segítették terveim elérését és kiálltak akkor is mellettem, amikor hiba csúszott a munkámba.

Befejezésül, de nem utolsó sorban külön köszönettel tartozom a családomnak, mindenekelőtt a feleségemnek. Édesanyám szerepéről korábban már részletesen szóltam, de pályafutásom legnagyobb segítőjéről, róla még nem. Mindig az OMSZ volt a fő munkahelyem ahol teljes munkaidőben dolgoztam. A rendes napi munkán kívül a hivatalos utak, a televíziós és rádiós szereplések sok ráfordított időt jelentettek, sok szabadnapot, hajnalokat és estéket vettek el a családtól. A feleségem, Mara otthonteremtő és családirányító tevékenysége, türelme és segítsége nélkül, lehetetlen lett volna a feladatokat teljesítenem, pedig mérnökként, kutatóként és vezető köztisztviselőként Ő is mindig felelős munkakörökben és kiválóan dolgozott és elismerten teljesített. De nem csak a teher-mentesítéssel segítette pályafutásomat, hanem hasznos tanácsokkal is, hogy a képernyőn való megjelenésem mindig elfogadható, hogy az általam írt és mondott szöveg közérthető és sallangmentes legyen. Ő 40 éve a legfőbb kritikusom, de egyben nélkülözhetetlen támogatóm. Az Ő segítsége, tanácsai és intelmei, olykor "letolásai" nélkül biztos nem sikerült volna ilyen hosszú ideig megmaradni ezen a pályán, elvégezni azt a munkát, amiről itt most beszámolhattam.

Legkisebb fiam - aki ma már diplomás matematikus és az informatikában dolgozik - kiskora óta vonzódott a számítástechnikához. A 80-as évek végétől rendszeresen részt vett az televíziós időjárás-jelentések grafikai hátterének tervezésében és előállításában. Annál nagyobb élvezet, mint hogy éveken át vele együtt dolgozhattam, este pedig gyönyörködhettem a munkájában, kevés apának adatik meg. Tíz évig dolgoztunk együtt, és ez az egyik legértékesebb része az életemnek.

Köszönöm a beszélgetést.

A beszélgetőtárs, és aki lejegyezte Dunavölgyi Péter.

2010. január.