A műsorvezető: NIKA GYÖRGY

Mv.: - Este van a Magyar Televízióban. Jó estét kívánok!

- Négy magyar parlamenti párt nyilatkozattervezetet fogadott el. Meglepő is, meg nem is. Meglepő, mert ez a mostani időkben történt. Pontosabban ma. Nem meglepő, mert már volt hasonló és hasonló okokból. Az MSZP, a FIDESZ, az SZDSZ és a KDNP a szlovák államnyelv-törvény szigorítása ellen tiltakozik. A négy párt szerint a törvény többszörösen is sérti az emberi jogokat. A szlovák államfő várhatóan pénteken írja alá a módosított nyelvtörvényt. Amelyet szeptembertől alkalmaznak Szlovákiában. Aki megsérti, vagyis nem úgy beszél, ahogy kellene, 100 és 5000 euró közötti büntetést fizet. Hogy mi számít sértésnek? Az attól függ.

R.: - Az a szlovák állampolgár, aki nyilvánosság előtt Sturovó helyett Párkányt vagy Bratislava helyett Pozsonyt mond, szeptembertől komoly bírságot kockáztat. A kórházi személyzet pedig csak ott beszélhet magyarul a páciensekkel, ahol a lakosság legalább 20%-a magyar. Többek között ez áll a szlovákiai nyelvtörvényben. Amit júniusban fogadott el a szlovák törvényhozás. Aki a nyelvhasználati szabályokat megszegi, akár 5000 eurós bírságot is kaphat. És ez már a számtalan módosítás utáni változat. Az eredeti elképzelés szerint pl. egészségügyi és szociális intézményekben a személyzet csak szlovákul szólhatott volna a betegekhez, tekintet nélkül arra, hogy a területen mekkora a magyar kisebbség aránya. A bírságolás viszont, bár ezt a kitételt korábban eltörölte a Szlovák Alkotmánybíróság, benne maradt a törvényben. A szigor mellett jócskán akadnak homályos pontok is. Például az, hogy nyilvános rendezvényeken nem lehet kizárólag kisebbségi nyelven előadni. A szöveget szlovákul is tolmácsolni kell. Nem egyértelmű viszont, hogy ez vonatkozik-e pl. a Magyar Koalíció Pártjának választási gyűléseire, vagy a magyar nyelvű iskolák tanévnyitóira és évzáróira. Az új jogszabály, amelyet 136 parlamenti képviselőből 79 támogatott Szlovákiában, hatalmas felháborodást váltott ki. Belföldön és nemzetközi szinten egyaránt. A törvénnyel kapcsolatban a magyar parlamenti pártok is tiltakoztak. Szokatlan, de igaz, az MSZP, a FIDESZ, az SZDSZ és a KDNP közös nyilatkozatot adott ki, amelyben felhívják a szlovák parlamenti pártokat, hogy vonják vissza a nyelvtörvényben foglalt diszkriminatív rendelkezéseket. Mert azok ellentétesek az európai kisebbségi jogokkal. A meglévő emberi jogi egyezményekkel és a józan ésszel.

Mv.: - Az Este vendége Pozsonyban Petőcz Kálmán, politológus, Szlovákia volt ENSZ-nagykövete. Jó estét kívánok!

Petőcz Kálmán, politológus, Szlovákia volt ENSZ-nagykövete: - Jó estét!

Mv.: - Petőcz úr, most 2009-ben az Európai Unióban egyáltalán miért van szükség nyelvtörvényre? Nem módosításra, önmagában nyelvtörvényre.

P.K.: - Hát szerintem egyáltalán nincs szükség nyelvtörvényre. Azt tudni kell és azt hiszem, hogy a magyarországi nézők talán nem nagyon tudják azt, hogy az eredeti államnyelvi törvényt, azt már 1995-ben elfogadták, tehát még az első vagy a második Meciar-kormány alatt. És most egy módosításra került sor, a szlovák parlamentben. A módosítás indokolása ez abból állt, hogy a szlovák nyelv valamiféle hátrányos helyzetbe került, nem ápolják kellőképpen, miközben a politikusok kifejezéséből vagy mondanivalójából az következett, hogy ők elsősorban a dél-szlovákiai területekre gondolnak, amikor erről beszélnek. Tehát a vegyes lakosságú, magyarok által lakott területen gondolták volna, hogy a szlovák nyelv valamiféleképpen háttérbe szorul. Mi ezt természetesen nem gondoljuk és éppen ezért mi az egész indoklást elhibázottnak tartjuk. Ettől az egész nyelvtörvény értelmét is elhibázottnak tartjuk.

Mv.:- Önök felszólították Gasparovic államfőt, hogy ne írja alá a nyelvtörvényt. Ez néhány napon belül kiderül, hogy volt-e ennek foganatja. Vagy volt -e foganatja pl. a ma megfogalmazott négypárti nyilatkozattervezetnek. Ha már erről beszélünk, a nyilatkozattervezet vagy a hasonló ilyen magyarországi állásfoglalások mennyiben használhatnak vagy árthatnak a szlovákiai magyarságnak?

P.K.: - Én azt gondolom, hogy ezek a nyilatkozatok abban nem fognak segíteni, hogy a szlovák parlament visszavonja a törvényt, vagy ahhoz még természetesen az kellene, hogy előbb a köztársasági elnök ne írja alá és visszaadja a parlamentnek, azután következhetne az, hogy a szlovák parlament valamiféle módosításokat eszközöljön még az elfogadott törvény szövegén. Én nem látom túl sok realitását ennek. A legnagyobb probléma az egészben és egy sor ilyen dologban az, hogy igazából akkor kellett volna komolyabban fellépni, vagy akkor kellett volna konzultációkat kérni, amikor a törvényelőkészítési folyamatban, tehát még jóval az előtt, ami előtt végleges formát öltött a törvény és nemcsak az esetleg a szlovák vegyes bizottságnak kellett volna ezzel foglalkozni, még sokkal régebben, hanem belső konzultációkat kellett volna, hogy sorra kerüljenek.

Mv.: - Ha jól értem, akkor azt mondja, hogy tulajdonképpen már késő egy ilyenfajta nyilatkozattervezet, de adott esetben, ha ez a törvény jogerőre emelkedik szeptembertől hatályos lesz, mit lehet tenni? Tehát mit tehetnek mondjuk a szlovákiai magyarok, ha érintettnek és sértettnek érzik magukat, hova fordulhatnak, és mondjuk a magyar kormány tud-e támogatást adni valahol, akár az Európai Unióban Brüsszelben, akár a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon, tehát milyen kifejletek lehetnek?

P.K.: - Én azt gondolom, hogy elsősorban belpolitikai téren kell komolyabban fellépni, azt gondolom, hogy amennyiben a köztársasági elnök aláírja a törvény, és ennek elég nagy a valószínűsége, akkor nyilván Alkotmánybíróságra fog kerülni a törvény, illetve ahhoz össze kell szedni először 30 aláírást a parlamentben, ez elsősorban a két szlovákiai magyar pártnak a feladata, hogy ez megtörténjék és aztán pedig egy komoly szakértői bázis bevonásával elő kell készíteni a beadványt. Tehát nem mindegy, hogy, hogy készül a beadvány. Egyszer már ilyen beadvány elkészült, még amikor az első államnyelvtörvényt elfogadták

Mv.: Említette, bocsánat, említette a magyar pártokat. A magyar pártok hogyan viszonyulnak ehhez az államnyelvtörvényhez? Pontosabban a módosításhoz? Mennyiben tud egységes lenni a magyar politika Szlovákiában?

P.K.: - Azt hiszem, hogy a magyar politika ebben teljesen egységes, tehát mind a két párt teljesen egyértelműen elutasította a módosítást, tehát azokat a rendelkezéseket, amelyek tényleg diszkriminatívak és az, hogy a szlovákiai magyar civil szféra is, tehát a szlovákiai magyarok kerekasztala is ugyanerre az álláspontra helyezkedett, ez gyakorlatilag azt jelentette, tehát, ha jól olvassák a szlovák politikusok és a szlovák média, vagy a szlovák közvélemény, hogy nem mondhatják azt, hogy minden szlovák magyar nacionalista, tehát ez egy egységes álláspont, egyszerűen a szlovákiai magyaroknak ez az álláspontja. Függetlenül attól, hogy politikusok vagy civilek.

Mv.: - Politológus úr, nagykövet úr, köszönöm szépen.

P.K.: - Köszönöm.