A műsorvezető: Krizsó Szilvia

Mv.: - Köszönöm, hogy mindezt elmondta, és kérem, hogy maradjon még vonalban, mert hogy a vállalati szférát is érinti a kormányzati elképzelés, döntés. A kormány a vállalatokat érintő elképzelésről is beszámolt tehát tegnap. 20 milliárd forintot fordítanának arra, hogy arra ösztönözzék a vállalatokat, hogy azok megtartsák alkalmazottaikat. Heti öt nap helyett négy napott kellene tevékenykedni, de az ötödik napon képzésre mennének az alkalmazottak. Már ahol erre van lehetőség.

R.: - A dolgozók majd 20%-át, összesen 550 munkatársát bocsátja el a Borsodchem. Ők ugyanis nem tudnak átállni a négynapos munkahétre. Az önkormányzat és a cég ezért külön tárgyalásokat kezdett a dolgozók munkahelyének megmentéséért. A borsodi város vezetése pedig állami segítséget vár.

Szitka Péter polgármester, Kazincbarcika: - A szociális hálónak a túlterheltsége az, ami olyan mértékű terhet ró a városra és a környező településekre, ami most már elviselhetetlen mértéket fog ölteni.

R.: - Ráadásul Kazincbarcikán már most is munkanélküli minden ötödik ember. Az elemzők szerint a cégek többsége nem tudja, hogy az elbocsátásokon kívül mit lehet tenni.

Dara Péter ügyvezető igazgató, DGS Global Research: - A mai napig sokan azt a struccpolitkát folytatják, fejüket a homokba dugva nem vesznek tudomást arról, hogy itt valami zajlik körülöttük.

R.: - Felmérésük szerint tíz magyar cég közül legalább hétnek semmilyen terve sincs a válság kezelésére, és tízből nyolc azt gondolja, hogy csak a kirúgásokkal vészelheti át a válságot.

Búza Péter dolgozó, Rába: - Mindenkinek megmaradt a munkahelyem, elküldések nem voltak. Annyiban viszont negatívum, hogy ezzel jelentősen csökken az emberek munkabére.

R.: - A Rába dolgozója már a négynapos munkahét tapasztalatairól beszél. A cég ugyanis az elsők között vezette be január közepén a csökkentett munkahetet. Gyurcsány Ferenc a tegnapi Kormányzati Válságmegelőző és Válságkezelő Központ alakuló ülését követően bejelentette, hogy a kormány átvállalná az ötödik munkanap bérét azoknál a cégeknél, amelyek a gazdasági válság miatt négynapos munkahét bevezetésére kényszerülnek. Erre uniós forrásokból 20 milliárd forintot különítenek el, amelyből a bérek 80%-át, de legfeljebb a minimálbér kétszeresét finanszírozná az állam. Azok a cégek pályázhatnak majd támogatásra, amelyek vállalják, hogy a kieső napon képzésre küldik a dolgozóikat. A javaslatot a jövő héten már tárgyalja a kabinet.

Mv.: - És még mindig Tukacs István a telefonnál. Ez a 20 milliárd forint ez tulajdonképpen emeddig elegendő? Magyarul, ez az intézkedés meddig tarthat?

Tukacs István (MSZP) kormánybiztos: - Szeretnék tisztázni valamit. Jelen pillanatban 6 illetve 10 milliárd forint pályázati alapon zajlik egy munkahelymegőrző program. Jelen pillanatban tehát erre a 16 milliárdra már pályázhatnak, részben az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, részben pedig a munkaügyi központok útján a munkáltatók. Ez a 20 milliárd ennek a programnak a folytatása lesz. Ebben a tekintetben tehát nem új elem. Azért fontos, mert azzal számolhatunk, hogy ez a bizonyos 16 milliárd, ami most jelenleg pályázható, előbb-utóbb elfogy.

Mv.: - De a 20 milliárd az a 16-on felül, vagy akkor még 4 milliárd forintot?

T.I.: - Nem, a 16-on felül, természetesen. A 16 milliárd forint egy hazai forrás, ez a munkaerőpiaci alap forrása, a 20 milliárd pedig európai uniós forrás.

Mv.: - Azt megfogalmazzák pontosan, hogy mit takarjon képzés, mert az így eléggé általánosnak hangzik?

T.I.: - Igen, tudom, hogy már vitákat okozott jó előre az, hogy a képzés mit tartalmazzon és mit takarjon. Természetesen a képzés akkor jó, hogyha szolgálja a munkáltató érdekeit is és a dolgozója kvalifikáltabb munkát tud végezni. Nyilván majd a válság elmúlta után jobb bérért. Azonban itt a fő mozzanat az, hogy tartsuk kapun belül a munkaerőt, ez a legfontosabb. Tehát ne kerüljön a munkanélküliek táborába. Ha csökkentett munkaidőben is, ha hat órát vagy négy napot dolgozva is, de maradjon benn a munkahelyén. Ebben a tekintetben tehát a képzés nagyon fontos elem, hiszen az uniós pályázat eleve tartalmazza azt, hogy célszerű, vagy fontos, vagy kell ezt a képzést végezni. De én nem gondolom, hogy az elvi döntés után most a képzés konkrét formáit is körbeírhattuk vagy körbe tudtuk volna írni.

Mv.: - Egyébként önnek van arról elképzelése, hogy hány vállalatot érinthetett, magyarul hányan élnének ezzel a lehetőséggel?

T.I.: - Vállalkozások számáról nem számolnék be, inkább becslésekről, hogy hány embert lehet bent tartani a munkahelyeken. Az úgynevezett OFA-s pályázat, tehát a már említett 6 milliárdos, illetve az azt követő, szorosan követő 10 milliárdos pályázatra azt mondják a szakértők, hogy 40 ezer munkahelyet lehet megőrizni, 40 ezer embert lehet a munkahelyén tartani. Én azt gondolom, hogy a 20 milliárdos pályázati összeg, nagyjából ugyanennyit vagy valamivel többet fog majd jelenteni.

Mv.: - Köszönöm, hogy mindezt elmondta. Az Este vendége pedig Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára. Jó estét kívánok!

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára: - Jó estét kívánok!

Mv.: - Ön szerint hathatós segítség ez a négynapos munkahét?

D.F.: - Hát egy lehetőség. Én azt gondolom, hogy itt ilyen megváltó jellegű megoldásokban nem szabad gondolkodni, hanem törni kell mindenkinek a fejét, hogy egyetértve azzal, amit kormánybiztos úr mondott, hogy a munkahelyek megőrzése a legfontosabb. A konkrét javaslatra vonatkozóan, kormánybiztos úr szavaiból is éreztem, itt a részletek nincsenek kidolgozva. Én azért ezt picit furcsállom, és megannyi kérdőjel fogalmazódott meg, gondolom, szerkesztő asszonyban is, meg bennem is, hogy azért nem mindegy, hogy milyen szakmákban történik ez a képzés, továbbképzés, mesterképzés. Nagyon sok munkáltató nem rendelkezik képzési infrastruktúrával, ennek a képzési inffrastruktúrának a megteremtését vajon ki finanszírozza? Nagyon fontos kérdésnek tartom azt, hogy milyen kötelezettséget válal a munkáltató, hogy mondjuk négy hónapig képez, és mekkora a foglalkoztatási kötelezettsége utána? Hát nyilvánvalóan az nem megoldás, hogy közpénzből négy hónapos képzést finanszírozunk, és utána mondjuk a munkáltatót vagy elküldik, vagy elmegy. Tehát itt nagyon szigorú szabályokat kellene megfogalmazni, egyszerűeket és szigorúakat.

Mv.: - Persze mondjuk azt még meg fogják nyilvánvalóan fogalmazni. Tehát amikorra kiírják a pályázatokat, addigra már nyilván mindenki fogja tudni, hogy milyen feltételekkel lehet pályázni.

D.F.: - Igen, de mikorra írják ki ezeket a pályázatokat? Én úgy érzem, hogy itt egy kicsit fel kellene gyorsítani a dolgokat. Itt az én véleményem szerint egy picit minden úgy van, hogy majd megcsináljuk. Tehát itt látjuk a napi sajtóhírekből, hogy naponta százakat, ezreket bocsátanak el. Tehát hogyha egy hathatós segítséget akarnak adni a vállalkozásoknak, akkor ezt nagyon gyorsan kellene, és nyilván az érdekeltekkel megbeszélve.

Mv.: - Ön szerint van olyan ágazat, ahol ez a négynapos munkahét ez értelmezhetetlen?

D.F.: - Én inkább azt mondanám, hogy hova tenném a hangsúlyt, mint hogy értelmezhetetlen. Nagyon nehezen fogom tudni persze értelmezni két-három fős vállalkozásoknál. Az elég furcsa lesz ott képzéseket szervezni, nyilvánvalóan egy nagyobb üzemméretben gondolkodunk. A másik a fontosság. Én azt gondolom, hogy elsőbbséget kellene adni a termelőkapacitásoknak. Tehát ipari és mezőgazdasági vállalkozásoknál kellene ezt a képzést támogatni, segíteni, hiszen rájuk, hogyha konjunkturális helyzet lesz, ezekre a szakmunkásokra, mesterekre nagy szükség lesz. Nem biztos, hogy a szolgáltatás szférájában. És egy nagyon fontos kérdés, semmiféleképpen nem gondolom, hogy önkormányzati vagy állami tulajdonú vállalatoknál kellene. Ezt az üzleti szférának kell odaadni.

M.: - Mondjuk ez eddig el se hangzott, hogy az állami vagy az önkormányzati vállalatok érintve lennének. Tehát azt mondja, hogy ezeket a részleteket

D.F.: - Nem hangzott el semmi. Nekem az a problémám, hogy van egy ötlet, egy nagyon jószándékú ötlet, én ezt tényleg üdvözlöm, és segíteni fogunk abban, hogy ez előre menjen, de az ördög a részletekben van, és nagyon fontos az, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad. Tehét egy-két héten belül ezeket a dolgokat le kellene zongorázni.

Mv.: - Egyébként ha lezongorázzák a dolgokat, és beindul a pályáztatási rendszer, akkor ön osztja azokat a véleményeket, hogy ezzel a 16 milliárddal már 40 ezret meg lehetett menteni, 40 ezer munkahelyet, ez a 20 milliárd alkalmas legalább ugyanennyi munkahely megőrzésére? Mennyire optimista e tekintetben?

D.F.: - Énnekem ezekkel a számokkal borzasztóan nagy problémám van. Nagyon könnyen hangoznak el, azért emlékezzen vissza, itt már elhangzott 50 ezertől 500 ezer munkanélküliig. Itt már a GDP vonatkozásában tavaly októberben elhangzott 3% plusz, most nem tudjuk, hogy mínusz 2.5 vagy 3.5 vagy még több. Tehát én azt mondanám, hogy ha nagy tömegében, ha tízezrével menthetők meg munkahelyek, akkor egy értelmes dolog. De én nem bonyolódnék ilyen 30-40-50 ezres számokba. Ezt még nem látni igazából. És én azt gondolom, hogy a kormányzat, a munkaügyi kormányzat sem látja pontosan, hogy mi van, hisz ők csak a tömeges létszámcsökkentést látják. De ha csak azt mondom Magyarországon, hogy van mondjuk 300 ezer olyan kisvállalkozás, amelyik egy embert bocsát el, az újabb 300 ezer ember, tehát mi csak a munkaügyi központoknál bejelentett létszámcsökkentéseket ismerjük, és nem tudjuk, hogy mi van a mikro- és kisvállalkozói szférában. Oda is kellene támogatás, ott is meg kellene tartani a munkaerőt.

Mv.: - De akkor annyit ki tud mindenesetre jelenteni, hogy a kormányzati elképzelésekhez partnerséget tudnak ajánlani.

D.F.: - Szimpatikus, feltétlenül.

Mv.: - Köszönöm, hogy mindezt elmondta.

D.F.: - Köszönöm.

Mv.: - Közben megszakadt a telefonvonal, de most ismét utol tudtuk érni Tukacs Istvánt, aki hallotta az előbbi stúdióbeszélgetést. Mi a véleménye, hiszen úgy látszik, hogy a munkaadók hiányolják a részleteket?

Tukacs István (MSZP) kormánybiztos: - Köszönöm szépen, hogy ilyen távolságból is alkalmam van arra, hogy reagáljak az elhangzottakra. Először is, a partnerséget én magam is fontosnak tartom. Gyakorolni fogjuk azt, hogy partnerségben alakuljanak ki a szabályok. Egyvalamit azonban mindenképpen szeretnék rögzíteni. Nem lehet úgy tenni, mintha most nem lennének ilyen támogatások, tehát nem lehet azt mondani, hogy de hát várjuk, hát jöjjenek már ezek a támogatások, legyen már, hiszen mint említettem 6 milliárd forintos összegre 23-a, január 23-a óta pályázhatnak a vállalkozók. Ott nagyon egyértelmű szabály.

Mv.: - Dávid úr nem ezt hiányolta, hanem ennek a 20 milliárdos támogatásnak a pályázati részleteit, nevezetesen hogy hogy lesz a négynapos munkahét, hogyan lesz a képzés, meddig kell alkalmazásban tartani az alkalmazottakat.

T.I.: - Világosan értettem, csak azt gondolom, hogy amíg a 6 és 10 milliárd forint pályázható, és el nem fogyott, azt gondolom, hogy erre kellene koncentrálni a vállalkozásoknak, akik nagyon nehéz helyzetben vannak, oda fordulhatnak pályázhatnak. Hát hiszen azt gondolom, hogy ez a leglogikusabb, amit most megtehetnek. És utána nyilvánvalóan következhet a 20 milliárd felhasználása. A másik oldalról pedig, én úgy gondolom, hogy voltak nagyon fontos tartalmi kérdések. Már megjelentek ebben bizonyos vállalkozó csoportok érdekei is. Ezeket az érdekeket nyilván lehet érteni, lehet tiszteletben tartani, nem minden esetben kell elfogadni. Érdekes vitának fogom tartani azt, amikor társaságok és társaságok között teszümk különbséget, ugye ezek államiak, önkormányzatiak vagy pedig magántulajdonúak, és külön a vegyes tulajdonúakkal, és így tovább.

Mv.: - De mindenesetre döntést előbb-utóbb önöknek meg kell hozniuk, és ezt majd várjuk, kíváncsian. Köszönöm, hogy mindezt elmondta.

T.I.: - Köszönöm a lehetőséget.